PAN!K koncert. 31.10.08. Főcsarnok.Kezdés:21:00- olvasta fel egy lány a szórólapot,amit a szél  a kezébesodort.Hosszú,sötétvörös haja és hatalmas kék szemei voltak,amiket feketével és halvány barnával emelt ki.-bár ezt a sötétbe senki nem látta igazán...- Fekete kapucnis pulóver volt rajta, egy bő stötétzöld nadrág és tornacipő.  Hallotta ahogy zajlik a koncert,hisz ott ült a csarnoktól látótávolságba eső kis padon. a  koncert már másfél órája tartott mikor a rapper beleordította a mikrofonba,h a koncert utolsó száma következik.ezt követően szomorú hangok sokasága hallatszott.telt múlt az idő, és egyre több csaj hagyta el a helyszínt.nemsokkal később a tagok is kifele jöttek.Az egyik egyenesen a lány felé vette útját,amitől a lány kicsit megilyedt,de nem állt fel,h elmenjen.
- Hé, Linke!!Most meg hova mész? - ordított a nevezett személy után az egyik.
- Kiszellőztetem a fejem!menjetek csak!- kiabált vissza Linke,mire a srác bólintott.beszáltak a turnébuszba és elhajtottak.Linke időközben a Lányhoz ért..
- Bocs,leülhetek? - Linke
- Persze,nyugodtan.. - felelte a lány,mire Linke leült mellé.
a csendet Linke törte meg
- megkérdezhetem...h h hívnak? - Linke
- Abbey vagyok..Abbey Sue - felelte a lány,egy pillantásra sem méltatva Linkét - és téged?
- Chris Linke...de maradjunk a Linkénél. Miért ücsörögsz itt egyedül ilyenkor? nem egy biztonságos környék...- Linke
- Nos Linke...nem kell aggódj..tudok magamra vigyázni.. egyébként azzért,mert szeretek egyedül lenni. - Abbey,s még mindig nem nézett Linkére
- aham...szüleid nem szoktak érted aggódni? feltételezem most se tudják h eljöttél otthonról. - Linke
- nekem nincs családom..- mondta kicsivel halkabban Abbey,és egy könnycseppet törölt le pulcsija ujjával a zarcáról - egy öreg asszonynál lakom ideiglenesen..muszáj mozgásban maradnom.
- jaj,bocsánat...én..én nemtudtam.. - kezdett el mentegetőzni Linke
- semmi baj... - vágott linke szavába,de még mindig nem nézett rá
- megkérdezhetem....h ...h hívják az asszonyt akinél lax? - Linke
- Muriel. Muriel Klein. - felelte,és érezte,h Linkének torkára forr a szó - miaz?
 - ö..ö...semmi - Linke
- ja...- forgatta meg szemeit Abbey
- gyere ,hazakisérlek.amugy is arra lakom... - Linke
- te itt laksz? - Abbey
- aham- válaszolt kurtán a kérdezett,majd felállt - na nem jössz?
- ja... de persze.. - és ő is felállt,majd elindultak.
- de...ha te állandóan mozgásba maradsz akkor nem is jársz suliba? - ötlött fel Linkeben a kérdés
- de... jelen esetben ide...és a sok iskolaválltás miatt döntöttem éppen ezért úgy,h ezt a másfél évet kihúzom még Muriel néninél,amúgyis ugy örül h nála vagyok...mondta h ma érkezik haza az unokája...hát kiváncsi vagyok rá milyen teremtés...bár...én nem vagyok barátkozós tipus...nincsenek is barátaim..na mindegy - Abbey
- én ismerem Muriel néni unokáját...nagyon is jól... kemény egy év van köztünk...jó fej a srác. - Linke
- srác?hurrá -__- és te hány éves vagy?^o) - Abbey
- 21. szóval a srác 20éves..sé te? - Linke
- 16..nem tudom mért érzem azt,h neked mindent elmondhatok...h benned megbizhatok... ilyet még sose éreztem...eddig mkit elriasztottam magamtól,v a külsőm,v a különös viselkedésem adott rá okot másoknak. -Abbey
- jók a megérzéseid...nekem tényleg mindent el lehet mondani,anélkül h fennáljon a veszély,h kikotyogjam...és mit értessz az alatt h furcsa viselkedés? - Linke
- hát...hamérges vagyok,hirtelen fellángolok.a szó legszószorosabb értelmében..v akármit kivánok általában beteljesül..szal képes vagyok másoknak ártani, v másokat kigúnyoltatni..ja és ki ne felejtsem,h a metamorfálás is megy - magyarázott Abbey
- Metamorfmi?- értetlenkedett Linke
- ezaz,h tudom változtatni a külsőm.egy bizonyos szinten - magyarázott megin Abbey
- ez elég érdekes... de ne mfogok most azonna lvmi féle kifogással minnél messzebb futni tőled. - mosolygott Linke Abbeyra, és a lány most először nézett Linkére kék szemeivel - nagyon szépek a szemeid
- köszönöm, és kedves gesztus ez felőled,de nyugodtan hagyj itt..végülis tévedni emberi dolog.. amugy is már megszoktam,h mikor ezekre rájönnek az emberek,eltávolodnak tőlem . - nézett ismét előre
- szívből jött...:) - Linke - nem akarok pofátlan lenni,de mi történt a családoddal?
- meghaltak... egy csapat rosszindulatú ember ölte meg  a szüleim,még 7éves koromban. Akkor a nővéremmel együtt bujdostunk,de végül őt is megölték 1éve. Szóval már csak magamra számíthatok. Holnap lesz egy éve , h meghalt a nővérem,és a szülinapom is.. lassan azt is kezdem elfelejteni,hisz már egy jelentéktelen ünnep számomra,mint a karácsony,húsvét v bármi más... - Abbey
- értem...nagyon sajnálom ami történt,borzalmas lehetett...amugy meg boldog  szülinapot.  - nézett Linke az órájára,és megállapította,h mikor utoljára az órájára nézett még cs 11 volt,most viszont már fél1.
- köszönöm. - Abbey
- ha muriel néni tud a szülinapodról,akkor most biztos egy jókora tortával vár téged ;) - Linke
- remélem elfelejtette...neszeretek mások terhére lenni...nem kerültem volna hozzá,ha nincs az az áldott jó szíve.. hiába tiltakoztam ellene h magához fogadjon,végül mégis megtette .. - Abbey - nézd,meg is érkeztünk..köszönöm,h elkisértél, és nagyon örülök a találkozásunknak.
- tényleg. Szívesen,máskoris és énis nagyon örülök nkei..nem mniden nap fut az ember ilyen lányokba bele..főleg azok után,mennyire felkapott bandában játszom - mondta majd megölelte Abbeyt és jó8at kivánva egymásnak Abbey bement, Linke meg haza.

- na végre,h megjöttél kis drágám!hát merre kószáltál idáig?halálra aggódtam magam miattad!- kezdte a magáét Muriel
- csak sétálgattam,és bocsánat Muriel néni,többetn em fordul elő,h ilyen későn jövök!- igyekeett bocsánatot kérni Abbey
- semmi baj kis drágám, csináltam neked tortát,holnap ebéd után el is fogyasztjuk. holnap én főzök. Jaj és megérkezett az unokám is..ha nincs ellenedre. - Muriel
- nagyon szépen köszönöm előre is a tortát,az ebédet,és h nem felejtette el.. - Abbey
- jaj ugyan nincs mit kincsem, na várj csak mindjárt megjelenik az én kis unokám is . - Muriel,és tényleg. percek múlva,mig Abbey megitta a kakaóját,egy magas, hosszabb feketehajú,kékszemü srác jött le a lépcsőn. Abbeynak rögtön ismerőssé vállt a fiu. Ő volt az,aki Linke után kiálltott a koncert után. éscsak most esett le neki a tantusz...a panik egyik tagjával fog lakni? vajon meddig?és h jönnek majdki? de a gondolkodás menetéből a srác zökkentette ki.
- Hello!Bizonyára te vagy Abbey! ÖRvendek,én David vagyok - nyújtotta a kezét David
- Helo!ugyszint örvendek,igen én vagyok Abbey. - fogott végül kezet Daviddal,némi habozás után. Majd Muriel néni is belépett a konyhába,és mosolyogva fogadta az elé táruló képet.
- nagyszerü!látom már be is mutatkoztatok!- mosolygott Muriel néni,mire bólintottunk. David épp leült volna picit beszélgetni,mikor Abbey hirtelen felpattant.
- bocs,de én most megyek zuhanyozok,aztán lefexek aludni.fáradt vagyok.jóéjt- köszönt el Abbey Davidtól és Muriel nénitől,majd a célba vette a fürdőt,és később az ágyát.