Reggel mindenki nyűgösen ébredt! Hiszen a legtöbben a földön aludtunk… Csak a szerencsések tudtak a kanapén aludni (Betty és David). Jan a pulton (konyhában), Linke és Tímy kint a napozóágyon egy nagy takaróval, Bubu és Franky a földön úgy, mint mi Timo-val… Nagyon kényelmetlen volt...

- Elfeküdtem a nyakam…- én.

- Várj, megmasszírozom, ha te is az enyémet!- Jan.

- Ha, ha, ha! Az kéne még, hogy a csajom nyakát más masszírozza meg…- Timo.

- Na! Nehogy ezen összevesszetek! Mindkettőtöknek jut hely!

- És a szemem láttára megmasszírozod utána?- Timo.

- Nem! Ha gondolod, bemehetünk egy szobába…

- Jeeeee!- Jan.

- Álmodban! Még a végén…

- Szívem, mi lesz még a végén- és Jan fölé hajoltam.

- Áááá! Semmi…

- Én is úgy gondoltam!

- Kösz, hogy felkeltettetek!- Betty durcisan.

- Nincs mit!- nyújtottam ki a nyelvem.

- Csak nekem, vagy nektek is fáj a nyakatok?- David.

- Nektek fáj a nyakatok? Akkor mi mit szóljunk, ha a földön aludtunk?- Timo.

- Jó, jó bocs!

Közben rá kellett jönnöm, hogy Jan-nak isteni kezei vannak… Nagyon jól masszírozta a nyakam… Meg is dicsértem, de akkor még én voltam a gonosz… Aztán jöttem én (mm masszírozásban), majd Timo. Linke és Tímy is lassacskán felkeltek, és amíg Linke fürdött:

- Hugi! Eljössz velem vásárolni? Veszünk minden hülyeséget… Na, mit szólsz hozzá?

- Oké! De szerintem indulhatnánk most! Mert lassan dél, vagyis dél van!

- Dél van?! És nincs kaja?- Timo. – Franky, te miért vagy a háznál?

- Csak úgy… Azért amiért te is!

- Na! Hagyjátok abba, majd én csinálok kaját! Neked is te haspók! Bár ahogy elnézem, neked nem kéne enned, még a végén elhízol!- én.

- Ah! Ezt meg sem hallottam!- Timo. Közben Bubu már neki is látott a kaja elkészítésének, örültem, hisz legalább nem engem szólnak meg, ha valamit elrontok… Jan és Tímy összekapták magukat és indultak, Juri utánuk kiabált, hogy csak mértékkel vásároljanak, mert nem állnak valami jól… Vagy másfél óra múlva meg is jöttek, mi addig néztük a Scrubs-ot, meg ettünk, Timo nagy örömére… Jan azonnal felfutott a hugicája szobájába, mint egy őrült és csak annyit kiabált le, hogy valami olyasmit fog mutatni, amin mindenki röhögni fog! Vártunk, vártunk, vártunk, de nem jött le. Felment hozzá Linke, aki amikor lejött szakadt a röhögéstől. Majd nagy szerényem előugrott Jan is. Istenem, azt a látványt… Egy női tanga volt rajta… Az elmebajos! Ott riszálta magát, mindenki előtt Betty-nek (szó szerint) bele akarta nyomni az arcába, persze, hogy akkorát csapott rá, hogy sikítozott egy sort! Majd elment a konyhába még riszálni egy jót…

- Várjatok a lényeget még nem láttátok!- Tímy.

- Miért van ennél rosszabb is?!- Bubu.

- Igen! Kapcsold be!- és bekapcsolta… ez de barom… Timy közben közölte, hogy ez egy intim masszírozó tanga…

- Igen! Ez de jóóó! Timo, gyere, próbáld ki!

- Hülye vagy? Utánad én ezt fel nem húzom!

- Miért amúgy felhúznád?- én, boci szemekkel.

- Hát, ha így nézel rám… Ki tudja?

- Én! Igen felhúzná! Csak vegyél neki egyet!- David.

- Veszek én! Hol vetted?

- Ne! Ne mondd meg neki! Hiába veszed meg akkor sem húznám fel!

- A-a, ezt előbb kellett volna mondanod!

- Tényleg nem húzom fel!

- Jó!- szomorú pofit vágva…

- Elkészült az ebéd, vagy mi… Mert az előbbi az reggeli volt, azt hiszem… Na mindegy, gyertek enni!- Hannah.

- Ezek után te képes lennél enni? Kicsim, azt hiszem, nem láttad, hogy mi van Jan-on!!!- Juri.

- Én enni fogok! Nekem ettől nem megy el az étvágyam!- Timo, egy puszit nyomva az arcomra.

- Persze, mert a te gyomrod bírja, mi?!- Linke.

- Oh! Te csak ne beszélj!- >valamit titkolnak… De úgyis kiderítem< gondoltam magamban! Közben Betty és Bubu fölmentek a szobába, Linke és Tímy ki az udvarra, Timo enni, Juri hazavitte Hannah-t, David és Franky a kanapén olvasgatták az újságot, én a konyhában néztem, hogy mennyit képes enni Timo, és Jan meg (tangában) lelt a kanapéra:

- Oda se ülök többé!- David.

- Nem is kell, mert ez ezentúl, az én hivatalos helyem!

- Júúúúj! Jan azért mégis, ezt nem kéne!- Franky.

Majd Timo végzett a kajálással, elmosogattam, a srácok elmentek a stúdióba, Hannah-t áthívtuk magunkhoz, de nem ért rá, mert dolgozott, és kimentem a postaládához…